A kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozataláról döntött a kormány - közölte Köböl Anita kormányszóvivő Budapesten szerdán.
A kormányszóvő a keddi kormányülés döntéseiről tartott sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arra kapott felkérést, hogy június 30-ig dolgozzon ki egy monitoringrendszert, és ennek mentén ezt a módszertant felhasználva, szeptember elsejére tegye lehetővé a fertőzések nyilvánosságra hozatalát.
„Azt mindenki látja, hogy Magyarországon a hivatalos adatok és a nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy a probléma évek óta súlyos, és igen látjuk, érzékeltük, hogy a hazai adatok és a nemzetközi adatok között jelentős eltérés van, ez alapján az feltételezhető, hogy a valós esetszám az jóval nagyobb lehet, mint amelyről eddig tudomása volt a kormánynak” – mondta Köböl Anita.
Magyar Éva kormányszóvivő elmondta: soron kívüli vizsgálatot rendelt el a közlekedési és beruházási miniszter a vasárnapi kelenföldi mozdonytűz ügyében.
A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott: Vitézy Dávid miniszter kedden egyeztetett a MÁV vezetésével az eset tanulságainak levonásáról, és elrendelte, hogy soron kívül vizsgálják át a még a Lázár János volt miniszter idején vásárolt hasonló típusú mozdonyokat.
Magyar Éva bejelentette: azonnali lépések történtek azért, hogy a MÁV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hatékonyan tudjon együttműködni ilyen esetekben, és utóbbit is be lehessen vonni a pótlóbuszrendszerbe.
A MÁV elkezdett dolgozni az utastájékoztatási rendszer megújításán, amelyet rövid távú feladatként jelölt meg a társaság számára a közlekedési és beruházási miniszter – tudatta Magyar Éva.
Az agrárkamara, a Klebelsberg Központ és a magántőkealapok felülvizsgálatáról is döntött a kormány
Egyebek közt az agrárkamara és a Klebelsberg Központ felülvizsgálatáról, a magántőkealapok átláthatóságáról és tulajdonosaik azonosításáról, valamint a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozataláról is döntést hozott a kormány keddi ülésén – közölték a kormányszóvivők szerdai, budapesti sajtótájékoztatójukon.
Magyar Éva elmondta, a MÁV vezetésével egyeztetve soron kívüli vizsgálatot rendelt el a közlekedési és beruházási miniszter a vasárnapi kelenföldi mozdonytűz ügyében, ami kiterjed a tűzben érintett – a még Lázár János volt miniszter idején vásárolt – hasonló típusú mozdonyokra is. Azonnali lépések történtek azért, hogy a MÁV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hatékonyan tudjon együttműködni ilyen esetekben és utóbbit is be lehessen vonni a pótlóbuszrendszerbe – ismertette.
Hozzátette: a MÁV már dolgozik az utastájékoztatási rendszer megújításán, amelyet rövid távú feladatként jelölt meg a társaság számára a közlekedési és beruházási miniszter. Köböl Anita kormányszóvivő azt közölte: az azbesztszennyezés ügyében felállt az osztrák-magyar tárcaközi bizottság. Kormányhivatalok vizsgálják, hogy a lakosság által bevitt kőzetminták mekkora szennyeződést mutatnak.
Kiemelte, a kormány célja, hogy mihamarabb megkezdődjön a lakosság egészségügyi monitoringja. A lakosság a tudastar.kszgysz.hu oldalon tájékozódhat a szennyezésről, és arról, hol tart most a vizsgálat. A szóvivő egyben megerősítette: a kormány a “szennyező fizet” elvet fogja érvényesíteni az ügyben. Szondi Vanda kormányszóvivő közölte: Orbán Anita külügyminiszter összesen 943, nem alanyi jogon, nem automatikusan diplomatáknak járó útlevél visszavonását javasolja.
Emlékeztetett arra, hogy múlt héten kérte fel a kormány a külügyminisztert, tekintse át a nem automatikusan, nem alanyi jogon járó diplomataútleveleket. Ezek alapján összesen 1322 nem alanyi jogon kiadott diplomata és szolgálati útlevelet tekintettek át, ebből 1131 diplomataútlevél és 191 szolgálati útlevél volt, és jelentős részüket, szám szerint 776 diplomata útlevélnek és 167 szolgálati útlevélnek a visszavonását javasolta – ismertette.
Jelezte, Görög Márta igazságügyi miniszter azon dolgozik, hogy megnézzék, a személyiségi jogi szabályok betartása mellett milyen széles körben hozható nyilvánosságra az, kik kaptak ilyen útlevelet. Szondi Vanda a szombati Bajnokok Ligája döntőre kitérve azt mondta: Budapest teljesen felkészülve várja a sporteseményt. Ez rendkívüli terhelést jelent a magyar fővárosnak, ahová több tízezer szurkolót várnak egész hétvégén. A szervezőkkel folyamatosan egyeztet a belügyminiszter, valamint a közlekedési és beruházási miniszter – fűzte hozzá.
Elmondta: Budapest felkészült, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek kisebb fennakadások, főleg a repülőtéri közlekedésben, ezért aki ezekben a napokban Budapestről repülővel indulna, legalább 3 órával hamarabb menjen ki a reptérre.
Megjegyezte, a rendkívüli terhelés miatt a kormány Ferihegy 1-et is megnyitotta, a BKV pedig sűríti járatait. A kormányszóvivő megemlítette, a párizsi PSG szurkolóit az MTK Sportparkba, míg az angol Arsenal drukkereit a Városligetben kialakított szurkolói faluba várják, de a Hősök terén is lesznek programok. A kormányhatározatokra áttérve Köböl Anita elmondta: a kormány döntött a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozataláról.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arra kapott felkérést, hogy június 30-ig dolgozzon ki egy monitoring rendszert, és annak mentén szeptember elsejére tegye lehetővé a fertőzések nyilvánosságra hozatalát. Magyarországon a hivatalos adatok és a nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy a probléma évek óta súlyos – mutatott rá, hozzátéve: “igen, látjuk, érzékeltük, hogy a hazai adatok és a nemzetközi adatok között jelentős eltérés van, ez alapján az feltételezhető, hogy a valós esetszám jóval nagyobb lehet, mint amelyről eddig tudomása volt a kormánynak” – mondta Köböl Anita.
A kormányszóvivő azt is közölte: a betegjogok erősítésére irányuló részletes koncepció kidolgozására kérte fel a kormány az egészségügyi minisztert június végére. A kormányülésen áttekintették a betegjogok érvényesülésének helyzetét; a betegeknek joga van az érthető tájékoztatáshoz, a méltósághoz, az önrendelkezéshez, adataik védelméhez és ahhoz, hogy ne egyedül álljanak szembe egy intézményrendszerrel – fogalmazott Köböl Anita.
Hangsúlyozta, “ezek a jogok itthon, Magyarországon papíron léteznek, a gyakorlatban mégis egy kicsit másképpen öltenek testet”. “Azt szeretnék, ha minden beteg azt érezné, nincsen kiszolgáltatott helyzetben, nem egy panaszügyintézésről van szó, és nemcsak egy tájékoztatásról, hanem valódi segítségnyújtásról”- jelentette ki.
A kabinet oktatást érintő kérdéseket is áttekintett. Magyar Éva közölte, a kormányülésen Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül a Klebelsberg Központ irányító szerepét, a tankerületi központok működését, a tankerületi igazgatók kinevezési és gazdálkodási gyakorlatát.
Erre azért van szükség, mert 2010 óta bebizonyosodott, hogy a túlzott központosítás az oktatásügyben nem megoldotta, hanem csak tovább fokozta a problémákat – tette hozzá. Elmondta, a cél az iskolák finanszírozásának kiszámíthatósága és az intézményi autonómia erősítése.
A vizsgálatnak ki kell térnie a fenntartói, munkáltatói és pénzügyi jogkörök megoszlására, a szerződéskötési gyakorlatokra, a belső ellenőrzési rendszerre és arra, hogy a tankerületi döntések mennyiben segítették vagy akadályozták az iskolák működését – fejtette ki.
A felülvizsgálat során kimutatás és elemzés készül a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények legfontosabb gazdasági és személyi adatairól, a tankerületi központok működésének szak- és jogszerűségéről – fejtette ki.
A kormány arra is felkérte az oktatási és gyermekügyi minisztert – folytatta – , hogy június 15-ig intézkedjen az oktatási intézmények igazgatóinak a tankerületi döntésekbe való közvetlen bevonásáról, és ugyaneddig készítse elő azokat a jogszabálymódosításokat, amelyek szükségesek az igazgatói jogkörök bővítéséhez. Elmondta, a kabinet döntött a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállításához szükséges intézkedésekről.
Felkérte az oktatási és gyermekügyi, a szociális és családügyi, valamint az igazságügyi minisztert, hogy készítsenek elő javaslatot a köznevelésben működő szakszervezetek jogosítványainak megerősítésére.
Felkérte a kormány Lannert Juditot arra is, hogy készítse elő a köznevelésre vonatkozó külön sztrájkszabályok eltörlését, a pedagógusok és köznevelésben dolgozók sztrájkjoga ne térjen el az általános szabályoktól.
Bejelentette: a Tisza-kormány még idén augusztusban iskolakezdési támogatást nyújt a rászoruló családok gyermekeinek. A végleges jogosultsági kört a rászorultsági kritériumok pontosítása után határozzák meg – tette hozzá.
A kormány felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy határidőre vizsgálja ki, hogyan teremthető meg a magántőkealapok átláthatósága és a tényleges tulajdonos azonosítása – jelentette be a tájékoztatón Köböl Anita. Elmondta: a vizsgálatnak ki kell térnie arra, hogy a magyar szabályozás teljes körűen megfelel-e az Európai Unió pénzmosás elleni előírásainak, biztosított-e a 25 százalék feletti tényleges tulajdonosok azonosíthatósága, valamint megfelelően működik-e a NAV, az MNB és a pénzügyi szolgáltatók közötti adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszer.
Hozzátette: a kormány azt is kérte a minisztériumtól, tegyen javaslatot a közpénzzel érintett magántőkealapok külön átláthatósági szabályaira. Arról is beszélt: a kormányülésen tárgyalták az egységes rendőrségi feladat ellátás kialakításának feltételeit, ennek célja a rendőrség struktúrájának egyszerűsítése, a felesleges párhuzamosságok megszüntetése.
A belügyminiszter azt a feladatot kapta, hogy jövő hétre dolgozza ki ennek a szervezeti és törvényi feltételeit – ismertette. Szondi Vanda tájékoztatása szerint a kormány döntött a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról (NAK) szóló törvény, valamint a kamara működésének teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatáról. Ennek értelmében a kabinet felkéri az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, hogy június 4-ig készítse elő a szükséges jogszabályi intézkedéseket.
A döntés célja az, hogy a kamara működése átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és valóban gazdaközpontú legyen – ismertette. Hangsúlyozta: a NAK köztestületként, kötelező tagsággal és jelentős közfeladatokkal működik, ezért különösen fontos, hogy ne politikai vagy szűk gazdasági érdekeket szolgáljon, hanem a magyar gazdák, a családi gazdaságok és a helyi termelők érdekeit tartsa szem előtt.
A tájékoztatón elhangzott: a kabinet döntött a 2021. január 1. után engedélyezett, egyes ipari beruházások engedélyezési eljárásainak felülvizsgálatáról is. Ennek felelőse a vidék- és településfejlesztési miniszter lesz, az ő feladata a kormányhivatalok által lefolytatott engedélyezési folyamatok vizsgálata lesz, a határidő 2026. június 20.-a. Magyar Éva elmondta: a cél annak kiderítése, hogy az elmúlt évek nagy ipari beruházásai, minden esetben jogszerű, szakszerű és kellően alapos engedélyezési eljárás után kaptak-e zöld utat – közölte Magyar Éva.
Hangsúlyozta: ez különösen fontos azoknál a fejlesztéseknél, amelyek jelentős hatással lehetnek a települések életére, a vízbázisokra, a levegő minőségre, a termőföldre, a közlekedésre, vagy a helyben élők mindennapi biztonságára. A kormányszóvivő elmondta: a Moltól kapott információk szerint befejeződött a múlt pénteki robbanásban megsérült tiszaújvárosi üzemben a rendőrségi helyszínelés és elhárult a közvetlen balesetveszély. A társaság megkapta a helyreállítás elindításához szükséges hatósági engedélyeket és felállította a munkálatokért felelős szakértői csapatát – ismertette.
Hozzátette: az üzem biztonságos szénhidrogén mentesítése folyamatban van, a helyreállítás előkészítése az üzem takarításával kezdődik, ezt követően derül ki, hogy várhatóan mennyi ideig tart a helyreállítás. Előzetes szakértői becslés alapján, több hónapos munka után indulhat újra az üzem – jegyezte meg. A kormányszóvivő a sérültek állapotáról úgy tájékoztatott: a hét kórházban lévő sérült állapota stabil és folyamatosan javul, de továbbra is kórházi ellátásra szorulnak.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium napi szinten kapcsolatban van a Mollal, minden nap jelentést küldenek arról az aktuális helyzetről, a tárca pedig két szakértőt delegált a bizottságba – fogalmazott. Újságírói kérdésre válaszolva Köböl Anita azt mondta: egyelőre nem lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter miniszterelnök a héten találkozik az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, a tárgyalások és az egyeztetések folyamatosan zajlanak.
Megjegyezte, nincs pontos információja arról, mennyi teljesült, vagy mennyit nem teljesített az előző kormány a mérföldkövekből a jogállamisági és intézményi megfeleléssel összefüggésben. Szondi Vanda arról, hogy teljesíthetőek-e az “egyetemi szupermérföldkövek” ahhoz, hogy a magyar egyetemi hallgatók már szeptembertől részesülhessenek az Erasmus adta lehetőségekből, azt mondta, zajlanak a technikai egyeztetések, nem szeretne teret engedni a találgatásoknak, a tárgyalások végével mindenki láthatja majd, milyen döntések születtek.
Köböl Anita a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó kérdésre, miszerint visszaszolgáltatják-e az állam által adott pénzeket, nyilvánosságra hozzák-e ezt, illetve tervben van-e, lesz-e felső határa annak, hogy az állam milyen arányban fektet be közpénzt vagyonkezelői alapokba, azt válaszolta, a jogszabálytervezet szerint a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a 2026. szeptemberi tulajdonosi viszonyok fognak megjelenni, azaz a nyilvánosságra hozatalt az őszi időszaktól kezdve szeretné és tudja biztosítani a kormány.
Nagyon fontos figyelembe venni, milyen esetleges értékcsökkenés történt, ennek, illetve a meghiúsult projektkároknak a hatósági vizsgálata is meg kell, hogy történjen – tette hozzá, megjegyezve, a felső határról nincs konkrét összegre vonatkozó információ. Hangsúlyozta, ki kell vizsgálni, hogy a közpénz magánvagyon gyarapítását szolgálta-e. Balásy Gyula felajánlott cégeinek sorsáról szólva azt közölték: átvilágítás után lehet konkrétumokról beszélni. Szondi Vanda szólt arról, hogy a keddi kormányülésen nem volt szó az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmáról, nem tud arról, hogy a kormány álláspontja változott volna e tekintetben. Az azbeszttartalmú kőzúzalékból épült utak felszedése a megoldás a szennyezés problémájára – mondta kérdésre válaszolva Köböl Anita.
Emlékeztetett arra, hogy tárcaközi munkacsoportot állítottak fel több terület szakértőinek részvételével. Hozzátette: az azbeszttartalom ártalmas, ha porózus állapotban a levegőben terjedhet, ezért nem javasolják, hogy az ilyen kőből épült magánutakat feltörjék, és az utak lefedését sem. Az elsődleges megoldás ezeknek az utaknak a felszedése és a szennyezett anyag biztonságos elszállítása. Az későbbi megbeszélés kérdése lesz, hogy hogyan lehet járható burkolatot biztosítani – mondta.
Megismételte: a kormány a szennyező fizet elvét tartja érvényesnek. Ha bebizonyosodik, hogy információk eltitkolása történt önérdekből vagy figyelmetlenségből, azt az osztrák félnek kell tudni hatósági úton kivizsgálnia, és biztosítania azt, hogy ne érje kár a magyar lakosságot – egyértelműsítette. Az azbesztszennyezéssel összefüggő levegőminőségmérésről szólva a kormányszóvivő hangsúlyozta, a mérések folyamatosak, kérték a lakosságot, ha bárhol felmerül a szennyezés gyanúja, jelezzék azt a megfelelő hivatalnál.
Tóth Gábor rendészeti államtitkár kinevezésére vonatkozó kérdésre azt mondta, a kinevezésnél szakmai szempontokat vettek figyelembe, és Tóth Gábor nem volt érintett azokban a döntésekben, amelyeket a sajtó vélelmezett. A kérdésre, hogy van-e terv arra, ha a polgármesterek esetleges fizetéscsökkentése lemondási hullámot indít el, azt válaszolta, hogy nem született még erről kormánydöntés. “A miniszterelnök nem árult zsákbamacskát, azt mondta, hogy mindenki aki részt a kormányzásban vagy ilyen típusú feladatot vállal, azt szolgálatként kell értelmezni, ez vonatkozik a polgármesterekre is. Nem arról van szó, hogy megvonják a polgármesterek fizetését, ilyen terv nem volt a kormány előtt, felesleges pánikot kelteni” – tette hozzá.
A vármegyék megyékre visszanevezésével kapcsolatban Szondi Vanda kiemelte: minden bizonnyal meg fog történni az átnevezés, ám az időpont és a bekerülési költség nem ismert, hiszen “jelenleg az ország talpra állításán dolgozik a kormány”. Úgy vélte, a következő kormányüléseken ez a kérdés várhatóan nem lesz téma.
Magyar Éva Kustánczi Norbert kommunikációért felelős államtitkár feladatával kapcsolatban elmondta: a kommunikációs államtitkárságot fogja vezetni, a miniszterelnök kabinetje az államtitkárságtól nem függetlenül, de párhuzamosan működik majd. Szondi Vanda kérdésre elmondta, nem tud arról, hogy a magyar kormány elengedte volna az európai uniós SAFE-hitel felvételét azután, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el a magyar hitelkeret-igénylést. Magyar Éva kérdésre válaszolva közölte: nem cél a Klebelsberg Központ felszámolása, a rendszert akarják radikálisan átalakítani.
Mint mondta, jelenleg az iskolaigazgató nem dönthet egy sor kérdésben, a napi működésre nincs jó hatással a központosítás. Az elképzelések szerint a központ és a tankerületek egyfajta háttérintézményként működnének a jövőben – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy önkormányzati fenntartásba kerüljenek az iskolák, Magyar Éva azt mondta, biztosan nem lesz minden iskola visszaadva a helyhatóságoknak, de az cél, hogy legyen beleszólásuk az iskolák működésébe. Az idei Pride kapcsán a kormányszóvivők elmondták, a kormány mindenkinek biztosítja a szabad gyülekezés jogát, az engedélyezés a hatóságok jogköre.
Magyar Éva hozzátette: nincs információja arról, hogy a Tisza Párt részt vesz-e a Pride-on. Mindhárom kormányszóvivő azt mondta, eddig is részt vettek a megmozduláson, és ha idejük engedi, magánemberként részt fognak azon venni. A kaszinókoncesszió nem volt témája a keddi kormányülésnek – közölte a kormányszóvivő kérdésre, hozzátéve: az ezzel való feladat még nincs kiszignálva senkire. Szondi Vanda elmondta: jelenleg társadalmi munkában végzik feladataikat a kormányszóvivők.
Magyar Éva az iskolakezdési támogatásról szólva megismételte: ennek részletszabályainak kidolgozása folyamatban van, az első lépés a jogosultak körének meghatározása lesz. Megjegyezte, a támogatás összege azon múlik, mennyien kerülnek a támogatotti körbe. Beszámolt arról, hogy a mindennapos testnevelés felülvizsgálata, valamint a kötelező hittan és erkölcstan tárgyak nem kerültek szóba a kormányülésen.
A végrehajtási rendszerről, a Dunaferr sorsáról, az azbesztszennyezésről is tárgyalt a kabinet
A végrehajtási, a felszámolói és a közjegyzői rendszer reformjáról, a Dunaferr sorsáról, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról és a közszolgálati média működésének teljes körű átvilágításáról is tárgyalt a kormány hétfői ülésén – közölték a kormányszóvivő hétfőn Budapesten, a kabinet ülése után tartott sajtótájékoztatón.
Magyar Éva kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormány soron kívül tárgyalta a Dunaferr ügyét; az üzem bezárása közvetlenül érintette a térség gazdaságát és több száz család megélhetését. A működést biztosító szerződés május végéig havi egymilliárd forintból biztosítja a működést, ezért indokolt annak rövid távú meghosszabbítása, hogy 550 család megélhetése ne kerüljön veszélybe – jelezte, hozzátéve: a kormány célja fenntartható, hosszú távú megoldást találni.
Szondi Vanda kormányszóvivő közölte: ma Magyarországon családok százezrei élnek végrehajtási nyomás alatt. Ezért döntés született arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium június közepéig előkészíti a végrehajtási rendszer reformjáról szóló törvénymódosítást; a cél az, hogy a jelenlegi profitorientált modell helyébe egy nonprofit alapon, szigorú állami kontroll alatt álló végrehajtási rendszer jöjjön létre – jelezte. Hozzátette, olyan rendszert terveznek kialakítani, amelyben a végrehajtás közszolgáltatásként működik. A kormány egyetért minden olyan parlamenti kezdeményezéssel, amely vizsgálóbizottság felállításával segítheti a rendszer működésének és korábbi visszaéléseknek a feltárását – jegyezte meg.
A kormány javasolni fogja a Tisza Párt országgyűlési frakciójának a végrehajtási törvény módosítását a kilakoltatások végrehajtásának felfüggesztéséért, amíg az új törvény hatályba nem lép. A kabinet arról is döntött, hogy a felszámolási eljárások ismét érdemi bírósági kontroll alá kerüljenek. A kormány álláspontja szerint a magyar felszámolási rendszer az elmúlt másfél évtizedben a NER egyik legsötétebb és legátláthatatlanabb vagyonosodási mechanizmusává vált. A felszámolás körül kialakult egy szűk hálózat, a felszámolások végén rendre ugyanazok a NER-közeli gazdasági körök jelentek meg új tulajdonosként – idézte fel.
Hozzátette: a felszámolások világát ezért vissza kell helyezni a bírósági kontroll, az átláthatóság és a jogbiztonság keretei közé. A cél egy olyan rendszer kialakítása, ahol a magyar vállalatok sorsáról átlátható, ellenőrizhető, valódi bírósági felügyelet mellett zajló eljárások döntenek. Az igazságügyi tárca előkészíti továbbá a közjegyzői rendszer átalakításáról szóló törvénymódosításokat is – hangzott el.
A kormány álláspontja szerint a jelenlegi közjegyzői rendszer túlságosan zárt, túlárazott és monopolizált struktúrává vált, amelyben korlátozott a verseny, garantáltak a díjbevételek, és túl sok közhatalmi feladat került ki a valódi bírósági pontról. Sok állampolgár számára a közjegyzői ügyintézés aránytalanul nagy terhet jelent – mutatott rá.
A kormány ezért arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy a feladatok egy részét a kormányirodákhoz, más részét pedig a bíróságokhoz helyezze át – közölte. A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés országos kezelésének megkezdéséről döntött a kormány – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő, közölve azt is, a kormány azonnali hatállyal megvizsgálja az Ausztriából érkező kőzetanyagok behozatalának és forgalmazásának felfüggesztését.
A szóvivő elmondta, a cél az érintett települések lakóinak azonnali védelme, a szennyezett területek azonnali feltárása és a felelősségi viszonyok tisztázása. A jelenlegi információk szerint az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalék legalább három megyében több száz helyszínen jelenhetett meg – ismertette. Köböl Anita jelezte, az érintett területeken azonnali kockázatcsökkentő intézkedésekre van szükség. Az azbeszt-behozatal felfüggesztésének vizsgálata mellett tárcaközi azbesztmunkacsoport jön létre az érintett területek azonosítására, az országos nyilvántartás kialakítására, a szükséges egészségügyi és környezetvédelmi intézkedések összehangolására, valamint a kárelhárítás koordinálására.
Rögzítette, kivizsgálják a teljes forgalmazási és felelősségi láncot. A kormány célja, hogy a károkért felelős szereplők viseljék a következményeket – hangsúlyozta, jelezve azt is, Magyar Péter miniszterelnök az osztrák látogatásán várhatóan felveti az osztrák félnek az egyeztetés szükségességét. Magyar Éva azt mondta, a leköszönt kormány meghamisította az idei költségvetést.
Kifejtette, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról számolt be a kormányülésen, hogy a tárcája gazdasági területe több tétel esetén megállapította, nem szerepel az idei költségvetésben, ilyen például az autópálya-koncesszió második féléves tétele. Egy 87,2 milliárd forintos tételt sem szerepeltettek a büdzsében a Budapest-Belgrád vasútvonal esetében, azért, hogy a választások előtt kisebbnek tűnjön a költségvetési hány – tette hozzá.
Elmondta, az iváncsai akkugyár vasúti bekötésénél egy 22,3 milliárd forintos kiadás nem szerepel. Ezek a tételek a volt Építési és Közlekedési Minisztériumnál összesen 286 milliárd forintot tesznek ki. Az Orbán-kormány azt a politikai döntést hozta, hogy ezeket az összegeket egyenlegjavítás céljából nem szerepelteti a költségvetésben – összegzett. Megjegyezte, 2006-ban ugyanígy járt el a Gyurcsány-kormány “trükkök százait” alkalmazva, hogy a költségvetés ne a valós számokat mutassa.
A miniszterelnök felkérte Kármán András pénzügyminisztert, hogy készítsen beszámolót a 2026-os költségvetés valós helyzetéről, valamint arról, hogy a jelenlegi gazdasági és fiskális környezet alapján mely területeken lehet szükség módosításokra a büdzsében – közölte Köböl Anita.A kabinet célja, hogy a költségvetés a valós számokon alapuljon, fenntartható pályát biztosítson az ország számára és garantálja Magyarország pénzügyi stabilitását – mondta a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a kabinet álláspontja szerint felelős gazdaságpolitikát csak pontos helyzetértékelésre és átlátható költségvetési adatokra lehet építeni.
Köböl Anita azt is bejelentette: a kormányülésen szó volt a kormányzati gépkocsikat érintő megkülönböztető jelzések használatáról, és egyetértés volt abban, hogy a megkülönböztető jelzést kizárólag indokolt esetben, közfeladat-ellátáshoz kapcsolódóan lehessen használni, és – az eddigiektől eltérően – kizárólag a miniszterelnököt és a belügyminisztert illesse meg. A cél, hogy a kék villogó ne státuszszimbólum legyen, mint az Orbán-kormány idején – közölte.
Köböl Anita tájékoztatása szerint a kormány várhatóan jövő heti ülésén dönt a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról. Közölte, a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai minisztert, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy szerdáig egyeztessen az érintett tárcákkal a harmadik országból érkező nem magyar vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos státuszáról.
A cél, hogy a vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiac, a magyar munkavállalók és vállalatok érdekeit szolgálja, és ne alakulhasson ki olyan gazdasági modell, amely tömeges külföldi munkaerő behozatalra épül. Az érintett minisztériumok a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Agrárminisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium.
A kormány a tájékoztatást követően várhatóan jövő heti ülésén dönt a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról. Köböl Anita közölte azt is: a kormányülésen napirenden volt az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kérdése is. A miniszterelnök arra kérte Tanács Zoltán területért felelős minisztert, hogy május végéig vizsgálja felül a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató nevével fémjelzett alapítvány és az állam között kötött több évre szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést, és készítse elő ennek felmondását.
A kormány elvárja a már kifizetett majdnem 20 milliárd forint visszafizetését az állam számára – jelezte. A kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a fiatal kutatók támogatása és a tehetséggondozás nem sérülhet a szerződés felmondása miatt. Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta, megkezdődik a közszolgálati média működésének teljes körű átvilágítása. Úgy fogalmazott: a közmédia alkotmányos és demokratikus feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) alá tartozó médiumok nem tettek eleget ezeknek a kritériumoknak az elmúlt években.
A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója. Az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel – tette hozzá. Szondi Vanda azt mondta, hogy a közmédia éves költségvetése 2010 óta a többszörösére nőtt, 2025-ben költségvetési főösszege 165,6 milliárd forint volt, “miközben szinte semmilyen közszolgálati funkciót nem látott el”. A kormány ezért átvilágítja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (MNHH) fennálló intézményi kapcsolatait – sorolta.
A cél egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el, ellenőriz, edukál és minden magyar ember számára kiegyensúlyozott tájékoztatást ad – foglalta össze a kormányszóvivő. Köböl Anita azt mondta, a kabinet felkérte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert, hogy teljes körűen világítása át az állami ingatlanokat.
A kormány szerint az elmúlt másfél évtizedben az állami ingatlanpolitikában számos olyan hosszú távú kötelezettségvállalás, bérleti konstrukció és presztízsberuházás történt, amelyek pénzügyi, vagyongazdálkodási és közérdekvédelmi szempontból is vizsgálatot igényelnek – mutatott rá. A vizsgálat kiterjed az állam által bérelt irodaházakra, az állami tulajdonú cégek székhelyeire, a hosszú távú bérleti és ingatlanhasználati szerződésekre, a Tiborcz István érdekeltségeitől megvásárolt ingatlanokra, valamint a Nemzeti Hauszmann Program teljes rendszerére is – emelte ki.
A kormány célja világos, az állami vagyon működtetése nem szolgálhat politikai klientúraépítést, rejtett vagyonátcsoportosítást vagy indokolatlan presztízsberuházásokat a közpénzekkel való gazdálkodásnak átláthatónak, indokolhatónak és közérdek alapúnak kell lennie – szögezte le. Arról is beszélt, a miniszterelnök felkérte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy vizsgálja meg a Paksi Atomerőmű üzemidő meghosszabbításának helyzetét és az eddigi csúszásokat, valamint haladéktalanul tegyen javaslatot az eljárás felgyorsítására – fogalmazott.
A minisztert arra is felkérték, hogy értékelje a már több mint egy évtizede húzódó, de érdemben még el sem indult Paks II. erőműépítési projekt szerződéseinek és a már kifizetett projektelemeket, valamint vizsgálja felül a beruházás folyamatát.
Magyar Éva kormányszóvivő elmondta: a kormány döntött arról, hogy vizsgálatot rendel el a magyar légierő kormányzati és diplomáciai feladatokat ellátó eszközeivel kapcsolatos eljárásrendről, mivel a honvédségi repülőgépek “nem szolgálhatnak politikai elit urizálásra”, nem lehet ezeket luxusutakra használni.Hangsúlyozta: mivel ezen eszközöket közpénzből finanszírozzák, működésük minden elemének indokoltnak, ellenőrizhetőnek és nyilvánosan elszámolhatónak kell lennie.
A vizsgálat céljaként említette, hogy a beszerzés, az üzemeltetés és a használat megfelelt-e a közérdeknek, a honvédelmi szükségszerűségnek és a költséghatékonyságnak. Jelezte, hogy a kormány széleskörű egyeztetést indít az önkormányzatok pénzügyi és költségvetési helyzetéről, minden érdemi szakmai javaslatot megvizsgálva. Megemlítette, hogy a felülvizsgálat nem jelentheti a hatályos fizetési kötelezettségek elmulasztását. Közölte azt is, hogy a kabinet döntött az Orbán-kormány idején megrendelt, de eddig titkosan kezelt, egészségügyi megszorításokról szóló dokumentumokat, mert azokat nem szabad eltitkolni az emberek elől.
Emellett teljes körű átvilágítást indít az egykori építésügyi tárca által a most zárult parlamenti ciklus ideje alatt leállított beruházások ügyében, mert az embereknek és a településeknek joguk van tudni, “kik és miért lettek kárvallottjai Lázár János tevékenységének”, és mennyi uniós forrástól esett el emiatt a költségvetés és az ország. S
zondi Vanda tájékoztatása szerint a kormány áttekinti a diplomataútlevelek szabályozását és ezek elmúlt években alkalmazott kiadási gyakorlatát. Közlése szerint jelenleg több mint ezer ilyen dokumentum van forgalomban indokolatlanul. A cél annak tisztázása, hogy a diplomataútlevelek kiadása minden esetben megfelelt-e az eredeti diplomáciai rendeltetésnek és a közérdeknek – közölte, az átláthatóság és a feladathoz rendeltség szempontjainak érvényesítését nevezve célnak.